A drónok minden eddiginél gyorsabbá és olcsóbbá teszik az épületek felmérését, ami jelentősen megkönnyíti a mérnökök és épületgépészek munkáját. Ha a drónt egy másik úttörő technológiával, a 3D szkennerrel kombinálják, a végeredmény nemcsak költséghatékony és gyors lesz, hanem milliméter pontos is. A legújabb technológiák megjelenéséig azonban hosszú volt az út – pár száz évvel ezelőtt mérőszalaggal és prizmákkal kellett megoldani azt, amire manapság elég egy gombnyomás.
A mérnököknek nem volt egyszerű dolguk az épületek felmérésénél a 18. század közepéig – akkor alkotta meg a vízszintes és függőleges szögek mérésére alkalmas teodolitot egy Benjamin Cole nevű londoni mérnök. Ha valaki ezt megelőzően szerette volna felújítani a házát vagy építeni egy újat, mérőszalagon és prizmán kívül néhány kezdetleges, a teodolit elődjének számító eszközt tudott segítségül hívni. Ilyen volt például az ókori rómaiak által is használt groma, ami tulajdonképpen két, egymást derékszögben metsző vasrúd volt. Új települések létrehozásakor ezzel jelölték ki a középponton áthaladó észak-déli és kelet-nyugati irányú utakat. Az ily módon kimért négy száron a középponttól egyenlő távolságra meghatározták a városkapuk helyét, azokra pedig merőlegest állítottak, így megkapták a városfalak futásának irányát.
Az ókori groma
A teodolit jelentősége abban állt, hogy segítségével képesek voltak bármely függőleges vagy vízszintes két pont közti szöget megmérni, ezzel jelentősen egyszerűbbé téve a mérnöki munkát. Az eszköz ráadásul nagyon pontos is volt, tíz méteres távolság esetén mindössze 1-2 millimétert tévedett.
A szögmérés mellett azonban pontosabb távolságmérésre is szükség volt, ezt könnyítette meg a tahiméter megjelenése, ami képes meghatározni egy adott térbeli pont és saját maga közti távolságot. Habár mindkét eszközt a 18. század közepén találták fel, igazán csak a 19. században terjedtek el. Ha a teodolithoz tahimétert és adatrögzítőt kapcsolunk, akkor megkapjuk a ma is használatos mérőállomást. Az eszköz képes vízszintes és magassági szögeket és távolságot mérni, valamint az adatokat rögzíteni. Megjelenése előtt külön mérték a szögeket a teodolittal, külön a távolságokat a tahiméterrel, az adatokat pedig manuálisan rögzítették.
Teodolit
A lézerszkenner megjelenése még egyszerűbbé tette a mérnöki munkát, aminek főleg az épületek külső és belső felmérésénél veszik hasznát. A lézerszkenner egyszerű elven működik: lézersugarat bocsát ki magából, amellyel felméri saját maga és a térbeli objektum közti távolságot. A műszer néhány másodperc alatt több millió térbeli pont koordinátáit képes rögzíteni, az így létrehozott pontfelhőből pedig egy szoftver segítségével a mérnökök megkapják a felmért térbeli objektum geometriai jellemzőit. A szkenner nagyon pontos műszer, tíz méteres távolságnál 2-3 millimétert téved mindössze. Van viszont egy nagy hátránya is: le kell rakni a földre, így nehezen megközelíthető, magas vagy veszélyes helyeket nem lehet vele felmérni.
Lézerszkenner
Erre a legalkalmasabb megoldás, ha a szkennert drónnal kombinálják, ezáltal tulajdonképpen bármilyen objektumot fel lehet mérni, legyen az egy magasház vagy egy külszíni bánya. A drónokat egyébként megjelenésük óta alkalmazzák az épületek, épületgépészeti és ipari-technológiai rendszerek felmérésénél. A rájuk erősített kamera – ami lehet akár egy mobiltelefon is - segítségével gyorsan és költséghatékonyan fel lehet térképezni bármilyen épületet vagy területet.
A veszélyes helyek felmérésénél is a drónokat hívják segítségül a mérnökök, hiszen a kis szerkezet könnyedén berepül olyan területek fölé is, ahová humán munkaerő nem szívesen merészkedik, gondoljunk például a radioaktív területekre. Ugyanakkor a kizárólag drónnal történő felmérésnek van egy nagy hátránya is: nem elég pontos. A repülő szerkezet segítségével mindössze néhány centiméteres pontosság érhető el, és vannak olyan mérnöki projektek, amelyeknél ez nem elegendő, ilyenkor van szükség a szkennerre is.
„A két technológia kombinálása nemcsak a mérnökök munkáját könnyíti meg, de a megrendelő is jelentős versenyelőnyre tehet szert, ha a hagyományos felmérési módszerek helyett a szkennert vagy a drónt vagy a kettő kombinációját választja. Például a nádasladányi Nádasdy-kastély tetőszerkezetét néhány óra alatt mértük fel drón és szkenner segítségével. Hagyományos módszerekkel ez a munka több napig tartott volna.” – mondja Cserkuthy András, az épületfelméréssel is foglalkozó GLT Scan&Plan Kft. ügyvezető igazgatója.
A drón és 3D szkenner új távlatokat nyit meg a műemlékvédelem és a várostörténet területén is, hiszen segítségükkel úgy lehet műemléki védettségű épületeket felújítani, hogy az építkezést megelőző felmérésnél egy ujjal sem kell az épülethez nyúlni, ami nagyon rossz állapotban lévő szerkezeteknél igen nagy előny. Nem is beszélve az archiválási lehetőségekről, ugyanis a technológiának hála bárki képes virtuálisan bejárni egy olyan épületet, amely földrajzilag messze van tőle vagy már nem is létezik, mint például a pécsi magasház, amelyet manapság éppen bontanak, de a drónnal és szkennerrel készült felvételeken bárki bármikor újra bejárhatja az épületet.
További információt az épületszkennelésről és a drónnal készített felmérésről a GLT Scan&Plan honlapján talál.
A veszélyes helyek felmérésénél is a drónokat hívják segítségül a mérnökök, hiszen a kis szerkezet könnyedén berepül olyan területek fölé is, ahová humán munkaerő nem szívesen merészkedik, gondoljunk például a radioaktív területekre. Ugyanakkor a kizárólag drónnal történő felmérésnek van egy nagy hátránya is: nem elég pontos. A repülő szerkezet segítségével mindössze néhány centiméteres pontosság érhető el, és vannak olyan mérnöki projektek, amelyeknél ez nem elegendő, ilyenkor van szükség a szkennerre is.
„A két technológia kombinálása nemcsak a mérnökök munkáját könnyíti meg, de a megrendelő is jelentős versenyelőnyre tehet szert, ha a hagyományos felmérési módszerek helyett a szkennert vagy a drónt vagy a kettő kombinációját választja. Például a nádasladányi Nádasdy-kastély tetőszerkezetét néhány óra alatt mértük fel drón és szkenner segítségével. Hagyományos módszerekkel ez a munka több napig tartott volna.” – mondja Cserkuthy András, az épületfelméréssel is foglalkozó GLT Scan&Plan Kft. ügyvezető igazgatója.
A drón és 3D szkenner új távlatokat nyit meg a műemlékvédelem és a várostörténet területén is, hiszen segítségükkel úgy lehet műemléki védettségű épületeket felújítani, hogy az építkezést megelőző felmérésnél egy ujjal sem kell az épülethez nyúlni, ami nagyon rossz állapotban lévő szerkezeteknél igen nagy előny. Nem is beszélve az archiválási lehetőségekről, ugyanis a technológiának hála bárki képes virtuálisan bejárni egy olyan épületet, amely földrajzilag messze van tőle vagy már nem is létezik, mint például a pécsi magasház, amelyet manapság éppen bontanak, de a drónnal és szkennerrel készült felvételeken bárki bármikor újra bejárhatja az épületet.
További információt az épületszkennelésről és a drónnal készített felmérésről a GLT Scan&Plan honlapján talál.
